Prológus✞

*1828-ban,mikor még 16 éves voltam.HALANDÓ!!*

-Hová megyünk,Mr.Styles??-kérdeztem tőle.

-Titok,de tessék benne bízni.-mosolygott rám.

-Én bízom magában,csak Veronica-t,a nővéremet egyedül hagytam.-mutattam magunk mögé,mert éppen egy erdőben sétáltunk.

-Ne féltse,Mss.Black-et.A barátom Mr.Payne vigyázz az épségére,és Mr.Horan,Mr.Malik is ott van a közelükben.-álltunk meg.-Kicsit kettesben szerettem volna lenni,kegyeddel.-dőlt az egyik nagy fának.

-Ebből még bajunk lehet,hiszen maga már 19 éves,magam pedig majdcsak most töltöm a 17. életévemet.-húzódtam el tőle.

-Ne tessék haragudni,csak már nem bírtam azt,hogy nem csókolhatom meg.-tette azt amit említett,de én kedvesen eltoltam magamtól.

-Ne haragudjon,Mr.Styles,de ez rossz ötlet.Szeretnék vissza menni a nővéremhez.-sétáltam el,ő pedig kicsit dacosan de elindult utánam.

*2013-ban,immár 18 évesen.VÁMPÍRKÉNT!!

-Angel..-lökött meg nővérem.
-He??-néztem rá.
-Min gondolkodsz??-ült le mellém a földre.
-Semmin.Nem fontos.-álltam fel.Bementem a szobámba előkerestem valami elővettem egy piros pólót,és csőfarmert,egy cipő.Vámara kaptam a táskám,amiben a laptopom,pénztárcám és ilyen cuccok voltak és elindultam kifele.

-Hova mész??-kiabált utánam Veronica.

-Sétálni??-fordultam meg,de közben hátrafelé hátráltam.Ő kijött az ajtóig.

-Sétálni??Merre??-kérdezett.

-Starbucks.-feleltem mikor éppen neki mentem valakinek.-Huu..bocs nem figyeltem.-néztem fel.És ekkor felismertem. Mr.Malik. Ohh,hogy semelyik nem mondta a kereszt nevét,csak azt,hogy mikor született és mi a vezetékneve.

-Semmi bak.-mosolygott rám.Ő nem ismert fel.

-Veronica majd jövök.-mentem el zavartan.Vajon eddig mért nem láttam semelyik 1828-as vámpírt.Vagyis akkor még nem tudtam,hogy vámpírok de már tudom.A Statbucks felé sétálva ezen gondolkodtam.

-Angel,szia.-köszönt rám a  pultos fiú.-A szokásost??-kérdezte mikor elé léptem.

-Szia,igen a szokásost.-kértem a szokásos kávémat.Leültem egy olyan asztalhoz ahonnan jól látni az ajtóra és az utcára is.Levettem a laptopomat,és rámentem a keresőre.

-Londoni legendák.-írtam be.Sok mindent találtam de vámpírokról semmit.Inkább hagytam a dolgot és elraktam.Tudom,hova kell mennem.-mondtam magamba,és elraktam a laptopomat.A már kihozott kávémat kezembe véve és egy 'szia'-t elmormolva mentem ki a kávézóból.

-Ismét szia.-köszönt rám az a gyerek akinek neki mentem,csak,hogy mostmár 5-en voltak.

-Sziasztok.-mentem el mellettük.

-Várj.-kiabált utánam.

-Mond.-fordultam meg.Ő elém sétált.

-Zayn Malik vagyok.-nyújtotta kezét.